Miért fontos, hogy egy cégnek legyen külső megjelenési formája?
Egy vállalat sikere vagy sikertelensége
függhet a szervezet és tagjai között lévő kommunikációs kapcsolatoktól.
A PR /Republik Relations/ jelentése: kölcsönös
előnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok, elsősorban irányítási funkció, mely
a szervezet céljait segíti elérni a kommunikáció révén.
A PR feladata: a vélemény és a viselkedés
befolyásolásával kölcsönös megértést építsen és tartson fenn a cég belső és
külső környezete között.
Az a
szakma, amely a hírnevet gondozza, alakítja, fejleszti.
A PR
szakember a vállalat belső és külső környezetével és a hírnévvel kapcsolatos
információkat nyújt a vezető részére. Szakmailag segíti a vezetőt a
kommunikációs szerepeiben, útmutatást ad, felkészíti a beszédekre. Egy
szervezet menedzsmentjének, profi szakemberekre van szüksége a kommunikációs
szakmai feladatok ellátására, épp úgy, mint a jogászokra és a könyvelőkre. A PR
szakemberek szerint, egy szervezet fontos kérdéseiben való részvételnél, a
döntés meghozatalában elengedhetetlen a munkavállalók, a vásárlók, a
részvényesek és a szakszervezetek véleményének meghallgatása.
Ezzel a
lépéssel a céget magukénak érezhetik, fontossá válnak, motiváltabbak lesznek
mind a feladatok problémáinak megoldásában mind a kitűzött célok elérésében.
A belső PR- rendszerben a szervezeten belül a
vezetők és az alkalmazottak közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a kommunikációból
eredő negatív hatásokat tárjuk fel.
A belső PR elsődleges célja: a céghez tartozás
érzésének elősegítése, fejlesztése. Az új kollégák felvételével kapcsolatos
kommunikációs munka alapján, a jó vállalati légkör és a csapatszellem
kialakítása.
Ebben a
munkában szorosan együtt működnek a PR szakemberek és HR /Human Resoursce/ szakemberek.
A külső PR a szervezet külső kommunikációs
kapcsolatait foglalja magában. A mai rohanó, gyorsan fejlődő, információ
központú világunkban elengedhetetlen feltétel, hogy egy vállalkozás a
fennmaradás, a lépéstartás és a siker elérésének érdekében külső kapcsolatokat alakítson
ki.
MIÉRT FONTOSAK EZEK , A KÜLSŐ
KAPCSOLATOK?
Azért, hogy ezt megértsük, gondoljuk végig,
mivel is kezdődik egy cég létrejötte, megalapítása, működtetése!
Elsősorban elnevezzük cégünket.
Fontos,
hogy a nevéből következtetni lehessen tevékenységünkre és arról, hogy kinek
szól a termékünk vagy szolgáltatásunk. Cégünket be kell jelenteni a
cégbíróságnak és a cégjegyzékbe az APEH, a TB, és a KSH hivatalaiba, Kamaráknak
azért, hogy tudjanak rólunk, működésünkről. Önkormányzatoknak, ha esetleg diszkót
vagy más hangoskodással járó tevékenységet folytatunk. Munkaerő kölcsönző, közvetítő
cégekhez való bejelentkezés alkalmazottak keresése céljából. A fejvadász
cégekkel való kapcsolatfelvételt általában akkor vesszük igénybe, ha vezető
beosztású alkalmazottat keresünk általuk. Munkaügyi központokkal való együttműködés
új munkaerő szükségessége esetén, netán csoportos létszámcsökkentés alkalmával,
melyet harminc nappal előtte be kell jelenteni e hivatalhoz.
Egy cég, vállalkozás létrejötte már külső
kapcsolatokkal kezdődik. A különböző hivatalokkal jó kapcsolatot, jó benyomást
kell keltenünk, hiszen el akarjuk kezdeni vállalkozásunkat, és e hivatalok nélkül
nem vághatunk bele elképzelt cégünk működtetésébe. A működéshez
nélkülözhetetlenek a külső kapcsolatok kialakítása és ápolása.
Külső
kapcsolatok:
* Szervezeti PR
* Marketing PR
* Érdekképviseleti
kapcsolatok
* Ágazati kapcsolatok
* Szakmai kapcsolatok
* Média kapcsolatok
* Kormányzati kapcsolatok
* Szponzorálás
* Pénzügyi kapcsolatok
* Fogyasztói kapcsolatok
* Közérdekű ügyek kezelése
* Kisebbségi kapcsolatok
* Közösségi kapcsolatok
* Krízis helyzet
1*Szervezeti
PR: a Szervezet image-nek felépítését jelenti. A cég jövő képének, küldetéstudatának
fejlesztése.
2*Marketing
PR: Hatékony kommunikációjával támogatja a vállalkozás marketing
erőfeszítéseit, mint naptej a perzselő napsugarak ellen védelmet nyújt a váratlan
bekövetkező, nem kívánatos események ellen. Ezt a tevékenységet kérhetjük külső
segítségnyújtás igénybevételével, marketingre szakosodott profi cégek
szolgáltatásával. A sikeres cég életében a PR tevékenységnek és a marketingnek
szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy sikeresen el tudjuk adni
termékünket vagy szolgáltatásunkat.
3*Érdekképviseleti
kapcsolatok: Ügyvédekkel való kapcsolatok kialakítása és fenntartása.
4*Ágazati
kapcsolatok: A vesenytársakkal való kapcsolatok. Itt is igénybe vehetjük a
külső cégek szolgáltatásait a konkurencia felmérése céljából.
5*Szakmai
kapcsolatok: A vállalkozás szakterületéhez tartozó tudományos, oktatási, szakmai
szervekkel való kapcsolat
6*Média kapcsolatok: Fontos, hogy jó kapcsolatokat
tudjunk kialakítani a média szerveivel, kiadókkal, szerkesztőségekkel, újságírókkal.
hiszen ők viszik tovább a pozitív, vagy negatív benyomáskeltést az olvasók
felé. Elengedhetetlen a mai versengő piacgazdaságban, hogy egy versenyben
maradni akaró cég ne rendelkezzen az Interneten Web-oldallal. Az Internet a
mindennapi életünk részévé vált, szívesebben keressük a híreket, a hirdetéseket
az Interneten, mint a napilapok oldalain.
A Web-oldalon bemutathatjuk cégünket, képet
kaphatnak az emberek a termékünkről, szolgáltatásunkról, közzé tehetjük
elérhetőségeinket. Ezzel egyfajta reklámot teremtünk magunknak, mellyel megtalálhatjuk
célpiacunkat, megrendelőinket.
Reklám:
ellenérték fejében közzétett hirdetés, termék, vagy szolgáltatás értékesítésére
szakosodott szolgáltatás. Naponta több ezer reklám ér bennünket. A reklám
tulajdonképpen pszichikai ráhatás, mellyel érzéseinket, érzelmeinket
befolyásolja, hogy melyik terméket vásároljuk meg. Reklámoztathatjuk magunkat, cégünket a televízióban,
rádióban, újságokban, Interneten.
7*Kormányzati
kapcsolatok: Törvényhozókkal, jogalkotókkal való kapcsolatok. A cég
környezetének feltételrendszere függ e kapcsolatoktól.
8*Pénzügyi kapcsolatok:
Tulajdonosok, befektetők, részvényesek, kötvényesek által fenntartott napi
szintű kapcsolatok a cég pénzügyi helyzetéről
Pénzügyi
hatósági kapcsolatok: A bankokkal kialakított bizalmas kapcsolat, a
hitelképesség vizsgálata, számla-lebonyolítások be és kifizetések nyomon
követése érdekében.
9*Fogyasztói kapcsolatok: Ügyfelek véleménye a
termékünkről, szolgáltatásunkról. A jó hír céljából ügyfélkutatást végezhetünk,
hogy mennyire vannak velünk megelégedve ügyfeleink, miben kell változtatnunk, fejlődnünk.
Ezt a szolgáltatást megigényelhetjük külső cégektől.
10*Szponzorálás:
anyagi vagy egyéb szolgáltatás a jó hír elérésére.
11*Közérdekű ügyek kezelése: Pl.: Nyugdíjkorhatár
kitolása. A cégvezetőnek tudnia kell, hogy hány munkatárs fog nyugdíjba vonulni,
és helyettük hány új alkalmazottat kell felvennie a helyükre.
12*Kisebbségi
kapcsolatok: A kisebbségben lévő csoportokkal valókommunikáció, a jó hír
érdekében.
13*közösségi kapcsolatok? A cég környezetében
élő állampolgárokkal való kapcsolattartás.
14*Krízis helyzet: Egy vállalkozás életében
bekövetkezhet egy váratlan válsághelyzet, amelynek következtében rendelkezni
kell a vezetők és a kommunikációs szakemberek elérhetőségi lehetőségeivel, akik
a jó kapcsolat érdekében mindent megtesznek, hogy a cég a lehető legjobb
eredménnyel léphessen ki a válságos helyzetből.
Mindezek a kapcsolatok a kommunikációra és a
jó benyomáskeltésre épülnek a cég jó hírének, termékünk, szolgáltatásunk,
megismertetésének, visszajelzésének és korrigálásának javára. Minden szervezetnek fontos, hogy visszajelzéseket
kapjon a tevékenységéről, hisz igazából, e véleményekből tudja meg, hogy
mennyire elégedettek, vagy elégedetlenek az ügyfelei.
Manapság
kezdjük elfelejteni, hogy a beszédnek, a kommunikációnak milyen nagy hatalma
van. Úgy gondolom, hogy ebben a szakmában fegyverünk a jó, őszinte és hatást
gyakorló párbeszédnek. Egy sablonos, szürke, semmitmondó beszédnek,”, amely már
az ember könyökén jön ki,” nincs eredménye. De egy szépen, választékosan
megfogalmazott és előadott mondandóval érdeklődésfelkeltő hatást érhetünk el, hiszen
az emberek már régen hallottak ilyent. Ugyanakkor beszédünknek egyszerűnek, tömörnek,,
világosnak kell lennie, mivel e felgyorsult világunkban az embereknek nincs
idejük, mindig rohannak.
A jó kommunikáció kialakulásához
feltétlen szükséges az őszinte információcsere és a bizalom megléte. Az üzleti
életben épp, úgy, mint a magánéletben őszintén és bizalommal kell fordulnunk partnerünk
felé, hiszen bármelyikünknek szüksége lehet tanácsadásra.
A bizalom elnyerése egyre nehezebb az
emberek számára. Nem merünk kinyílni, megmutatni valódi önmagunkat a másik
félnek. Az üzlet világában is ez az ellenséges bezárkózottság figyelhető meg, amely
sok esetben nem a legmegfelelőbb viselkedés, mivel egy kis beszélgetéssel, kérdezéssel,
érdeklődéssel könnyen megoldást találhatunk egymás problémáira, és azokat
együtt orvosolhatjuk.
Merjünk
bizalommal fordulni partnereink felé!
Merjünk
a másik fél szemébe nézni! Legyen bátorságunk beszélni, kérdezni, kikérni a
véleményét! Hiszen minden tanulás, minden tudás, kérdezéssel kezdődik,.
A
válaszokat, a döntéseket, pedig együtt hozzuk meg!
Írta: Solymosi Lívia
Piacépítő Szakértő